„KIMOZDUL A CSALÁD” Családi délután iskolánkban
2015. április 24-én a TÁMOP 3.1.4.B. „Köznevelés az iskolában” európai támogatásból megvalósuló projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának
,,Az iskola közös ügyünk” közösségi eseményeként rendeztük meg a
Kimozdul a család sport- és akadályvetélkedőnket.
Az esemény megrendezésével az volt a célunk, hogy gyermeket, felnőttet egyaránt megmozgató tréfás feladatokkal tegyünk a jókedvért, a közösségformálásért, és az egészséges életmódért.
A rendezvény előkészítéseként már márciusban találkozóra hívtuk a pedagógusokat, szülőket, gyerekeket, a tűzoltóság, a rendőrség, a roma önkormányzat és a védőnői egyesület munkataársait egy közös ötletgyűjtésre.
A megbeszélés nagyon innovatív volt, rengeteg hasznos tanácsot kaptunk a program témájával és megvalósításával kapcsolatban. Az ötletek rendszerezése után újra megbeszélést tartottunk, ahol egy családi vetélkedő megrendezése mellett döntöttünk, amelynek a lebonyolításában minden résztvevő vállalt valamilyen feladatot.
Az eseményt megelőző napokban aggódva figyeltük nap, mint nap az időjárásjelentést, hiszen a sikerhez elengedhetetlen volt a jó idő. Aggodalmunk azonban feleslegesnek bizonyult, hiszen pénteken ragyogó napsütéses reggel köszöntött ránk, s a jó idő egész nap megmaradt.
Délelőtt elkészítettük a hagymás zsíros kenyeret, amit alaposan megsirattunk.
El lehet képzelni micsoda illatok terjengtek a folyosón.
Az események sorát zenés tornával kezdtük, biztosítva ezzel a kezdeti jó hangulatot. Ezután különbözó programok közül választhattak a résztvevők: kerékpáros ügyességiverseny, aszfaltrajzverseny, nemezelés, népi játszótér, akadályverseny.
A kerékpárversenyen résztvevők a rendőrség munkatársainak irányításával mutathatták meg ügyességüket. Bójáról bójára haladva könnyedén vették az akadályokat.
Az aszfaltrajzversenyen és a nemezelésnél együtt dolgozott szülő-gyermek, s ámulva vehettük szemügyre a szebbnél szebb alkotásokat. Az elkészült rajzok segítségével varázslatos helyekre képzelhettük magunkat: leruccanhattunk a tengerpartra, lovagolhattunk a napsütötte réten, vagy játszhattunk a képzeletbeli játszótéren a szivárvány alatt.
Az akadályversenyt az iskola mellett lévő bokros-fás területen rendeztük.
Felnőttekből és gyerekekből álló vegyes csapatkat alakítottunk ki, volt ugyanis néhány feladat, amit a nagyobbak ügyesebben oldottak volna meg.
A versenyzőket térkép segítette a tájékozódásban.
De lássuk a versenypályákat! A résztvevők első fedata volt a névválasztás és csatakiáltás kitalálása. Ezután 10 állomáson – ahol gyerekek és felnőttek voltak az állomásfőnökök – kellett bizonyítani fürgeségüket, ügyességüket.
Az első állomáson a tűzoltók várták a versenyzőket, itt az általuk összeállított teszt kitöltése után vízsugárral kellett eloltaniuk az „égő” házat, majd kipróbálhatták a mocsárjárást, ami nem is tünt olyan egyszerűnek, összehangolt csapatmunkát igényelt.
A második állomáson felfüggesztett pillepalackok eltalálása volt a feladat.
A billegő célpontot eltaláni elég nehéz mutatványnak bizonyult.
A harmadik állomáson „vizes” feladat volt. Merőkanállal kellett a vizet a palackba hordani időre.
Jó móka!
A negyedik állomáson a befőttes gumira kötözött spárga segítségével a gurigákat fel kellett emelni és bele kellett rakni a kosárba. A gumira annyi spárgát kötöztünk ahány versenyző volt, mindenki megfogott egy spárgát, és ha egyszerre húzták, akkor fel tudták emelni a gurigát. Nagyon összehangoltan dolgoztak a csapatok, a leggyorsabbaknak 21 gurigát sikerült elszállítania 3 perc alatt.
Az ötödik állomás is megdolgoztatta az izmokat: lajhármászás Sid módra.
A gyerekek hangosan biztatták egymást és a felnőtteket, s mindenki könnyedén vette ezt az akadályt is.
A hatodik állomáson ping-pong ütővel kellett a labdát elvinni a vödörig. Itt is fontos volt a gyorsaság, ami ugye nem is olyan egyszerű, ha a labda állandóan le akar esni az ütőről.
A hetedik állomáson briliáns csapda várta az erdőben a vidám versenyzőket. Nem kíméltük őket az biztos. Több kis fát és bokrot szőttünk egymáshoz spárga segítségével, amelyekre kis csengettyűket aggattunk. Na, ezek alatt, felett, mellett, keresztül kellett a csapatoknak átmenni-bújni-kúszni! Az erdő visszhangzott a szurkolásuktól.
„Nem szúrja a szemét?”– ez volt a nyolcadik állomás mottója, ami egészen az erdő mélyén volt. Itt az erdőbe nem illő dolgok megtalálása volt a feladat, de hogy még se legyen ilyen egyszerű, csak körülírással lehetett elmondani a megtalált tárgyak nevét.
Végre egy kis nyugalom!
A kilencedik állomáson találós kérdések várták a kifáradt versenyzőket. Az utolsó akadálynál pedig karikával kellett célba dobni.
Az iskolába visszatérve mindenkinek nagyon jól esett a hagymás zsíros kenyér és hűsítő szörp. S még várta a gyerekeket a népi játszótér, számos jobbnál jobb játékával: körhinta, gólyaláb, mocsárjáró.
Úgy érezzük nagyon vidám, tartalmas délutánt töltöttünk el együtt.
S bízunk abban, hogy mindenki felejthetetlen élményekkel gazdagodott.
Együttműködő partnereink voltak a szülők, a Balmazújvárosi Rendőrkapitányság, a Balmazújvárosi Tűzoltóság, a Semmelweis védőnői egyesület, a Roma Önkormányzat és a Diákönkormányzat képviselői, akiknek ezúton is köszönjük a sok segítséget, munkájukat és a versenyen való részvételt!
Befejezésül álljon itt néhány vélemény a családi nap résztvevőitől:
-„ A pénteki rendezvényen nagyon jól éreztük magunkat. Gyermekeimmel az akadályversenyen vettünk részt, bejárva a kadarcsi tanösvényt, és végrehajtva az egyszerű, de mégis nagyon ötletes ügyességi feladatokat. Beszélgethettem olyan szülőkkel, akikkel egyébként ritkán találkozunk és élvezhettem a gyerekekkel együtt töltött időt. Külön örültem az iskola udvarán felállított népi fajátékoknak. Köszönöm, hogy részese lehettem ennek a jól szervezett, hangulatos délutánnak.”
Szülő
„ A felnőttek újra gyerekeknek érezhették magukat ezen a napon.
De a legjobb, ami az egészben tetszett az az összetartozás és a kitartás a feladatok megoldása közben.”
Diák
„ Nagyon jó volt, sokat nevettünk. A csapat nevet és indulót minden állomásnál boldogan kiáltottuk és hangosan szurkoltunk egymásnak. A gyerekektől csak ezt hallottuk:” Ugye máskor is lesz még ilyen? Szuper volt!”
Szülő
„Az egész délután egy élmény volt.”
Diák
„ Én a kerékpárversenyen vettem részt. Anya eljött nézőnek. Eredményhirdetésen kaptam egy kulcstartót. Remekül éreztem magam.”
Diák
„Számomra hangulatos és szórakoztató esemény volt. Részt vettem a zumba tornán és az akadályversenyen is. Nagyon tetszett az a feladat, ahol kifeszített fonalak alatt kellett átbújni. Különösen jó volt, hogy mind ezt a gyerekekkel vállvetve teljesítettük, csapatmunkaként. Köszönet a szervezőknek és a pedagógusoknak, hogy egy szép élményekkel teli délutánt szereztek nekünk.”
Szülő
