„…nekünk nem szabad feledNI!…” – 1956
„…az emberiség történetében egyetlen ember sem nélkülözhető, éppen ezért a történetből senkinek az életét nem lehet kiiktatni. Aki megkísérli, hogy egy embert elnyomjon, kizsákmányoljon, lerohanjon, elnémítson, lezárjon, megfélemlítsen, szabadságjogaiban korlátozzon, az igazságtalanságot követ el. Senkinek emberi jogát nem szabad korlátozni, semmiféle ürüggyel, …”(Hamvas Béla: Paradoxon az igazságtalanságról)
Ünnepi műsorunkkal a fenti gondolatok szellemében próbáltunk szólni iskolánk közösségéhez az utcát, teret, hazát, szabadságot védő emberek, fiatalemberek közérzetéről, teremtő lázadásáról, siratni méltó sorsáról.
Arra törekedtünk, hogy a gyerekközönséggel megéreztessük, miről szól ez az ünnep. Ezért az ünnepség előtti napokban minden osztály rövid dokumentumfilmet nézett meg az ’56-os eseményekről. A diákok kérdéseket tehettek fel a témával kapcsolatban a tanáraiknak, beszélgetések alakultak ki, és kíváncsian várták az ünnepi műsort, melyet a hatodik és nyolcadik osztályos dráma szakkörös diákok adtak elő 39-en.
A műsorra való készülés során az olvasópróbán a szakkörösökkel értelmeztük a szövegeket, az eseményeket. A gyerekek korabeli fotókat, filmrészleteket néztek meg annak érdekében, hogy minél hitelesebben át tudják adni kortársaiknak is Nagy Gáspár költő üzenetét: „nekünk nem szabad feledNI!”
Nagy Marianna
drámapedagógus
